És persze most is csak azért fordulok hozzád, kedves Olvasóm, mert az összes többi oldalon (ami egyébként kimerül a facebookban és a tumblr-ben aminek újabban igencsak függője lettem) mindenféle emberek vannak, akik látják, hogy mit csinálok, néha el is olvassák és ha kedvelnek akkor azért, ha meg nem, akkor azért szólnak be. Namármost elegem van, hogy mindenemet mindenki látja, így idevergődtem végül, hogy kiöntsem a lelkem, mert tudom, hogy ezt a blogot nem nagyon olvassa el senki.
Én meg itthon ülök a projekthét miatt, nézem a két napja folyamatosan szakadó esőt, sajnálkozok a lovak és baromfik ázottsága felett, és persze depressziózok.
Tanulnom kéne, de valahogy a házinyúl és a nutria háziasításának helye és ideje helyett ilyesfélék kezdenek megjelenni a füzetemben és még csak nem is tehetek ellene nagyon semmit.
Ugyanis természetesen tegnap olyan jó napom volt, hogy azt nem lehetett úgy hagyni, hanem tisztességgel el kellett baszni. Természetesen.
Oké, igazából a részletek nem is fontosak. Nyilván S-sel kapcsolatos az egész, mert ki mással és mert rajta kívül csak Sookie-val törődöm, vele meg nyilván nem veszek össze, elvégre bff vagy mi.
Ja igen, és hogy miért ide? Hát mert ez a kép és a hangulatom a tumblr-ön kezdte, csak persze azzal nem számoltam (vagy nagyon is számoltam, amilyen önsajnáltató picsa vagyok), hogy S is legalább annyira kocka mint én és persze hogy egész nap a tumblin lóg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése