Ha valaki feltűnik az álmaidban, az azt jelenti, hogy annak a személynek hiányzol.
Ebben van némi logika, nemde? Úgy értem, elsőre teljesen bugyutaságnak tűnik. De belegondolva, hogy eddig kikről álmodtam, egészen kezdem azt hinni, lehet benne igazság. Ha nem is standard 'i miss you' érzés, de szerintem megeshet, hogy akivel álmodtam, annak eszébe jutok. Sőt. Nem olyan sűrűn álmodok emberekkel, mármint konkrét személyekkel, mint szeretném, annyira meg pláne nem, hogy azt gondolhassam, esély sincs arra, hogy valaki olyankor gondol rám.
De talán mindenek előtt hinni szeretném, hogy ez igaz.
S talán titkon abban reménykedem, hogy akinek ez mind szól, elolvassa soraimat, és viszonoz bizonyos érzéseket. Persze tudom, hogy ez mind valószínűleg hiú ábránd, csak egy kiáltás az űrbe, a feledés elkerülhetetlen, valamennyien halálra vagyunk ítélve, és eljön a nap, amikor minden munkánk porrá válik, azt is tudom, hogy a Nap elnyeli az egyetlen földünket, de azért mégis nagyon szeretném. /És bocsássa meg kedves Augustus Waters, hogy idéztem pár szófoszlányát, de ha egyszer ilyen szépen megfogalmazta./
És bár nem tudhatom, hogy mennyire összerakható ez a sztori, azt is szeretném hinni, hogy "S" érteni fogja. És nem rémül halálra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése