szombat, június 21, 2014

Meeting you

És van, hogy csak nézel rá, csak mosolyogsz és ő nem is tudja, mi történik, egyszerűen visszamosolyog és elfordul, mert valami elterelte a figyelmét. És te csak bámulod tovább, mert nem tudsz betelni a szépségével, képtelen vagy levenni róla a szemed.


(És amiért egyre biztosabb vagyok a dolgomban, az például az, ha részeg vagyok, és valaki megpróbálja visszakönyörögni magát hozzám, de annyira nem érdekel, hogy pár óra múlva, lefekvés előtt mégis S-hez írok verset.)



És ha találkozol vele, kimegy az erő a lábadból és elakad a szavad és kihagy a szíved és hirtelen nem tudsz magaddal mit kezdeni, amikor te sokkal többet akarsz, de ő csak gyorsan megölel és aztán egy pillanatig csak állsz ott leforrázva és képtelen vagy ésszerűen viselkedni és semmit sem akarsz, csak legalább még egy kicsit a karodban tartani de neki ez fel sem tűnik és aztán te beletörődve továbbindulsz, majd elvigyorodsz, mert rájössz, hogy tulajdonképpen azért mégiscsak vele vagy és ha már csak ránézhetsz ahogy sétáltok vagy figyelheted amikor anyagokat válogat, már minden szép és jó és boldognak érzed magad.
És ez körforgásban megy, ha nem vagy vele, szomorú vagy de ugyanakkor örülsz is, mert ott a lehetőség, hogy újra lásd, ha meg vele vagy,boldog vagy de szomorú is, mert el kell válnod tőle, és tudod, ez őt közel sem viseli meg annyira, mint téged.

 De azért mégis jó ez így.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése